Lédusenka firkái
Léda az én másfél éves lányom, én pedig az ő rajztanár anyukája vagyok. Hál' Istennek gyerekrajzok között tölthettem életem jelentős részét, szenvedélyesen szeretem és kutatom a gyerekrajzok üzenetét. Egyik kedvenc témám a szimbólumok, ősképek, archetípusok, melyek sűrítve tartalmazzák a valóság lényegét. Megdöbbentő, hogy milyen gazdag útravalót kapunk az életünkhöz, amivel később nem élünk. Ezek az ősképek olyan velünk született alapképletek, melyek segítenek a világban tájékozódni, a legfontosabb dolgokat megérteni, lelkünket ráhangolni a különböző életfeladatokra, segít életvitelünk, életutunk előrelendítésében, konfliktusaink feldolgozásában. Erről szól a mostani cikkem, a kisgyerekek firka elemeinek bemutatásán keresztül.
Csak későbbi életkorokban jelenik meg a rajzokon fokozatosan a kulturális, társadalmi hatás. Megdöbbentő az, hogy e korai univerzális firka alakzatok megegyeznek az emberiség legalapvetőbb, legősibb vizuális szimbólumaival. (Nap, mandala, életfa, léleklajtorja stb.) Úgy tűnik, hogy e korai gyermekrajz-alakzatok, szimbólumok egyetemesek, hozzátartoznak az emberi lélek természetéhez.
A 10-14 hónapos gyerekek még gyakran úgy rajzolnak, hogy máshová figyelnek, miközben mozgatják a rajzeszközt a papíron. Rövid ideig figyelnek csak a rajzolásra, és inkább "vállból" rajzolnak. A mozgás, maga az élmény fontos a számukra, nem a kép. 14-18 hónaposan a gyermek ténylegesen felfedezi a kéz mozgása és a papíron hagyott vonalak közötti összefüggést, azonban a felnõtt számára még mindig irányítatlannak tűnik a rajzolás. A gyermekek legelső 1-2 éves kor között megjelenő firkái már üzenetet hordoznak, nem összevissza-vonalak, hanem már bizonyos struktúrákat alkotnak.
3 alapszimbólumot nézzünk meg közelebbről: a fészek-, a szálka- és a pont motívumot.
Fészekfirka....
a fészekfirkák mellett a szálka...
és itt már a pontok is megjelennek.
Az egyik ilyen alaptípus a fészekfirka, ami az anyaöl, az anyaméh, a védelem, a bentiség, a megóvó, megtartó, életet tápláló szeretet megidézője a gyermek számára. A fészekfirka, a körfirka képesek ennek a globális egységnek a megjelenítésére, kifejezésére, hiszen a kör a teljesség, az osztatlan egész jelölője. Molnár V. József a rovásírás N hangjához hasonlítja ezt a formát: ".... a növényt idézi és a nőt, aki mikoron méhében az új életet hordja, ekképpen növekedő, s a Hold is ilyen, amint telik, amint növeli, neveli a határt, mindent, ami növény. A Hold, a földi nedvesség úrasszonya.
A következő alapkarakter az úgynevezett szálkafirka, vagy lengőfirka. Ezek
használata indulatot gerjeszt a kisgyermekben. A világba hatolást a
világ felfedezését idézik meg bennük. Néha annyira indulatba tud jönni a
gyermek tőle, hogy még a rajzlapot is átszakítja firkálás közben,
gesztusokkal teli világa a vitalitást idézi fel. Molnár V. József a
rovásírás SZ hangjához hasonlítja ezt a formát: " Az "Sz" hang jelölője
formájából következően a lehető legpontosabban "rögzíti" azt a hangot,
amelynek jelölésére kiválasztott -
szinte sziszeg... szár (valaminek a szára), hogy száll (fölszáll, miképpen a pacsirta, a "se nem kicsi, se nem nagy madár, amely éppen akkora, hogy az eget a földdel összekötheti", szál (egyenes), szálka, szőr, szög, szúr, szél (szárító, illetve széle valaminek vagy szöglete), száraz, szikes, szikár..., hogy férfi, apa, s egyben atya-természetű, mint a "száraz"-zal (sugárral) teremtő Nap, illetve a szellemmel (igével) teremtő Atya. "
A harmadik alapkaraktere a firkáknak a pont. Ennek nyomhagyása történhet indulatos módon, hogy a gyermek csak úgy odavágja a pontot, hogy a ceruza ráadásul még el is csúszik, erőteljes nyomot hagyva. A pont másik nyomhagyási módja a kisgyermeknél, amikor "órákig" rajzolja, sűríti azt, vagy nagyon kicsiny köröket, foltokat rajzolgat óvatosan, egy erősen koncentrál, egyfajta időtlenségbe feledkezve bele. A pillanatban az időn kívüliség sűrűsödik. A pont mindkét kifejezési módjában a pillanatot éli át a kisgyermek, egyben saját "magállapota" is megidéződik.
Két és fél- három éves kor környékén a gyerekek egyesítik rajzaikban ezt a három alapfirka-karaktert: a világ szimbolikus teljességét, a körkeresztet, a mandalát jelenítik meg.
A kör és a kereszt együtt rovásírásunkban az "F" hang jele, amely a szárazból és a nedvesből, a Napból és a Holdból, férfiből és nőből tevődik össze (az "N" és az "Sz" hang együtt). E forma az organikus műveltségben az ókortól napjainkig a Földet és a Mindenséget jelöli, a teremtett világ beszédes modellje.
A körkereszt ősidők óta az egész földön megtalálható az emberiség kultúrájában, nem csak a keleti vallásokban, hanem már az ősember művészetében, a törzsi művészetben, a népművészetben, és a kereszténység szimbolikájában is.
Korondi tányér Páll Antalné munkája A körkereszt, mint tér-idő modell
A mandala teljességet, egységet fejez ki, a világ alapvető tér-idő-szerkezetét, egységét, önmagába visszatérő mozgását, például a tavasz, nyár, ősz, tél változásait; a napszakokat: reggel, dél, este, éjszaka; az ember életkorszakát: a gyermekkor, a felnőttkor, az öregkor, a halál és a túlvilág. "Az emberiség ősidők óta, ha valami egységet, teljességet, befejezettséget akart kifejezni, ilyenkor rendszerint a négyesség - és körszimbólumokat használta." (C. G. Jung)
Rhoda Kellogg óta számtalan kutató figyelte meg, hogy az ősi mandalából, a körkeresztből - mint világ egészből - bomlik ki, differenciálódik a gyermek rajzaiban a nap, az ember, a ház, a fa, virág, állat stb. ábrázolása, mint egy pontból kiinduló teremtés, világkeletkezés folyamata.
"Az egyenlő szárú kereszt egyenes szakaszainak metszésében "irracionális pont" létesül: a középpontban az áttételesen jelen való Teremtő "mutatja meg" magát. "Az egyenlő szárú kereszttel osztott kör a gyermek számára a teremtő, a kitüntetett középpont, amelyből minden más rajz következik. Az Ige (kereszt) és az őt befogadó, kihordó világra szülő anyaöl (kör) neveli, növeli rajzos kedvét, adja biztonságát a formák számlálhatatlan változatában. Rajzai tanúsága szerint minden gyermek "ismeri" a valóságot - bárhol is születik a világra -, "tudja", lelke hordozza e tudást, hogy a tér-idő kerekségének csillagnyi másságában egyazon Ige működik. Gandhi szerint, ami: A gőgös ember számára hozzáférhetetlennek látszanak, az ártatlan gyermek számára pedig nagyon is elérhetők." "
Felhasznált irodalom:
Platthy István: Az eredendő kifejezésmód-A korai gyermekrajz-fejlődési folyamat összehasonlító elemzése az én érzetek alakulásával és az ősi képzetekkel
Molnár V. József: Ég és föld ölelésében
Szerző: Bacskovszky Nóra