Kelta Istenek
Amikor Brennus, gall hadvezér megtámadta Delphit, és elrabolta minden aranyát, azt mesélték, hangosan nevetett a templom láttán, azon, ahogyan a görögök emberi formában ábrá zolták isteneiket. Kelta elméje számára ez a szokás gyermetegen éretlennek tűnt vagy egyenesen barbár módra tiszteletlennek, hiszen az isteneket nem zárhatja formába fa, fém vagy kő. Egy isten, aki millió alakot képes felvenni - állatit, emberit és istenit -, hogyan is lenne ábrázolható egyetlen formában? Hajlamosak vagyunk figyelmen kívül hagyni azt a tényt, hogy a kelta istenségeket ábrázoló szobrok zöme a klasszikus kultúrával való érintkezés után keletkezett. A korábbi időkből származó ábrázolások általában jelképesek, inkább utalnak valamire, mintsem megjelenítik azt, így azután az isten számos aspektusa nincs befagyasztva egyetlen végleges képbe. Nyugaton szinte elképzelhetetlen a nem ábrázolható istenség, talán csak a Szentháromság sorolható ebbe a kategóriába. Egykor mi is rendelkeztünk azzal a képességgel, hogy felismerjük az istenséget különféle megjelenési formáiban: ez kiderül, amikor a kelta mitológiával foglalkozunk. A kelta istenségek sokféle, gyakran kétértelmű formában mutatkoznak meg, és működési területeik, megnyilvánulásaik keveredhetnek, fedhetik egymást, hasonlóan az indiai istenekhez.
A NAGY ANYA
A kelta mitológiában nincs szerelemistennő, de a bölcsességnek számos istennője van. Ezek között az első Brigit, Dagda leánya. Megörökölte Danu számos tulajdonságát, a költők, kovácsok és gyógyítók pártfogója lett. Sok más istennőhöz hasonlóan hármas jellegzetességet mutat. A brit hagyományban a Nag y Anyának megvan a maga csillagképe, Llys Don, Don Udvara , azaz a Kassziopeia. Az istennő még ma is e csillagtrónról uralkodik számos törzse felett.
Forrás: Caitlin Metthews: Kelta hagyományok