Mindannyiunk közös emlékei

Szerző: Bacskovszky Nóra

Sárkányok, boszorkányok, harcosok, királyok, hősök és istenek, a jó és rossz örök harca - jól ismertek a mesék és legendák világából. Ezek az ősidők óta fennmaradt mitikus történetek mindenkor és mindenütt ugyanúgy hatnak, hiszen ősi képek, archetípusok és szimbólumok jelrendszerével közvetítik a kozmikus igazság összefüggéseit számunkra.

Carl Jung svájci pszichológus szerint ezek az archetípusok a kollektív tudatalattiból eredeztethetők. A szó etimológiáját tekintve az arché 'kezdet' és a typos 'típus' szavak összetétele, jelentése őskép. Az archetípusok a tudattalan szerveződési formái, olyan képek, készenléti rendszerek, amelyek - mivel nem individuálisak - az agyszerkezettel öröklődnek.

Számos mesei elem párhuzamba állítható lelki világunk történéseivel: A hős vándorlása során elér egy kúthoz, melybe leereszkedve egy másik, "lenti" világban találja magát. A lelki életünkben saját mélyebb valóságunkba szállunk le ilyenkor. Vagy a gonosz mostoha, amely jelképezi az anyáról való leválás időszakát, az elszakadás sötét oldalát. Általában a hősnő egy gonosz mostohával él együtt. Ahhoz, hogy a hősnő képes legyen felnőtté válni, a problémamentes világából ki kell lépnie, hogy meghaladja ezt az életszakaszt. Édesanyja 'meghal' számára, hiszen felnőttként már nem viselkedhet 'gyerekesen', nem várhatja szüleitől a gyermeknek járó gyámolítást.

Az archetípusok időtlenek, helytől és kultúrától függetlenek. Ezt bizonyítják a világhírű japán Hayao Miyazaki alkotásai is. Eddig mindig a magyar népmesékhez nyúltam vissza, ha a mesékről írtam. (Mese, mese mátka , Egy népmese értelmezése 3 asztrológustól ) Most nézzük meg, hogy működik ez egy tőlünk távoli kultúrában nevelkedett, ma is élő alkotónál. Hayao Miyazaki különleges státuszt foglal el az anime-berkeiben. Annak ellenére, hogy keleti kultúrkörben érlelődött életbölcselő, képes az emberiség közös nyelvén megszólalni. Karakterei azonosíthatók különböző archetípusokkal, pont ezért könnyen bele tudjuk képzelni magunkat a hős helyzetébe, rajzfilmjei mindenki által érthető, egyetemes mesék.

https://www.youtube.com/watch?v=Hjj1PQORNKg

"Csak akkor találjuk meg az élet kincseit, ha leereszkedünk a szakadék legmélyére. Ahol összerogysz, ott lapul a kincs. Amit keresel, az éppen abban a barlangban rejlik, ahová félsz belépni." - Joseph Campbell

Az alábbiakban csak néhány archetipikus témát és karaktert sorolok fel Miyazaki filmjeiből.

A női archetípus hármas megjelenése

Miyazaki filmjeiben szinte mindig megjelenik ez a három archetípus: a gyermek/a szűz/ az ártatlan- a gondoskodó és a boszorkány hármasa. Főhősei sokszor fiatal lányok, akik útjuk során találkoznak egy "sötét" független vagy félrevezető asszonnyal, és egy bölcs, jóindulatú idősebb nővel. A 2004-es Vándorló Palotában például sokszor játszik ezzel a dinamikával. Egy bátor, fiatal lány és egy nagymama alakját egyetlen szereplőben, a főhősnőben, Sophie-ban testesítte meg. Sophie-t, a 18 éves kalapkészítőt egy boszorkány elátkozza, s egy 90 éves idős asszonnyá változik. Először elborzad, de végül az aggódást, a félelmet és a gátlásokat képes átalakítani és felszabadulásként megélni, kibontakoztatja tehetségét, és különleges csodákra lesz képes.

Miyazaki vigyáz arra, hogy szereplői ne legyenek egyoldalúan gonoszak vagy jók. Minden karakternek megvannak a maga pozitív és negatív tulajdonságai, melyek attól függően mutatkoznak meg, hogy milyen szituációban kell helytállniuk a szereplőknek.

A hős

Vagy Ashitaka herceg , A vadon hercegnője című animében is számos klasszikus hősies vonást megtestesít. Az utolsó emisi herceget egy vadkan megátkozza. Ashitaka a falu jósának tanácsára elhagyja népét és nyugatra megy, hogy gyógyírt találjon. Útja során találkozik Szan-nal, egy fiatal lánnyal, akit a "Vadak hercegnőjének, Mononoke hime (Szellem, Lélek)-nek hívnak. Ashatika végül egyfajta üdvösséget kap a szenvedések és a próbák révén.

Az árva

A serdülőkor átmeneti időszaka, a felnőtté válás egy másik motívum a legtöbb Miyazaki filmben. A Chihiro Szellemországban története nem kezdődik el addig, amíg a főszereplő, Chihiro el nem válik a szüleitől. Sokan érezhetik egyedül (árvának) magukat a felnőtté válás időszakában, amíg a gyámolításra szoruló kisgyermekből felelősségteljes és önellátásra képes felnőtt válik. Ezért tudunk könnyen azonosulni az árvákról szóló mesék főszereplőivel. A film arra is felhívja a figyelmet, hogy az átmenet gyakran az ember valódi énjének elvesztésével járhat.

Vagy a Kiki, a boszorkányfutár tinédzser boszorkánya, akinek a tradíció szerint a 13. évét betöltve egy évig önállóan kell élnie. Az önállóság és a másokra történő támaszkodás közötti szakadékot mutatja be a film.

Nem mehetünk el szó nélkül a repülés, a szél motívuma mellett, ami minden Miyazaki film szembeötlő motívuma (a környezettudatosság, -védelem mellett). Ez egyfajta felszabadulás, szabadság. A levegő olyan hely, ahol a földi kötöttség törvényei nem szükségesek, és az álmok a valóságba megszülethetnek.

Ha ezekután kedvet kaptál a Mester filmjeihez, nézd meg ezeket:

Szél támad (2013)

Ponyo a tengerparti sziklán (2008)

A vándorló palota (2004)

Chihiro Szellemországban (2001)

A vadon hercegnője (1997)

A könyvek hercege (1995)

Porco Rosso - A mesterpilóta (1992)

Yesterday - Vissza a gyerekkorba (1991)

Kiki - A boszorkányfutár (1988)

Totoro - A varázserdő titka (1988)

Laputa - Az égi palota (1986)

Nauszika - A szél harcosai (1984)

III. Lupin: Cagliostro kastélya (1979)